Egy alomra val� �jsz�l�tt kiskuty�ban mindenki sok �r�m�t leli, de alapos megfontol�s n�lk�l nem szabad a dolgokba belev�gni.
Anyagi �rtelemben aligha lesz kifizetend� a v�llalkoz�s- gondoljunk csak a sok munk�ra �s k�nyelmess�gre, meg az etet�s k�lts�geire �s az �llatorvos munkad�j�ra.
Sajnos nagyon sok kuty�nak sz�letnek k�lykei a tulajdonos felel�tlens�ge miatt. D�nt�s el�tt gy�z�dj�nk meg arr�l, hogy a k�lyk�k  "piaci �ron" eladhat�k leszenek. Mor�lis szempontb�l nem helyes �gy gondolkodni, hogy "legfeljebb majd olcs�n adom a kutyusokat, hogy ne maradjanak a nyakamon". Ez a gondolkod�sm�d nagyban hozz�j�rul ahhoz, hogy zs�fol�sig telnek el�z�tt kuty�kkal az �llatmenhelyek.
A csenev�sz, sokat betegesked� �llatok szapor�t�sa sem vezet j�ra. Az ut�doknak oylan velesz�letettt rendelleness�geik lehetnek, hogy el kell alatatni �ket. Sokan azt vallj�k, hogy gyeng�bb p�ld�nyoknak a teny�szt�sbe val� bevon�s seg�t megel�zni a fajt�k genetikai sokf�les�gnek  besz�k�l�s�t, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ink�bb csak a nem k�v�nt �llatok sz�m�t gyarap�tja.

Mikor sz�lessenek a kiskuty�k?
A vemhess�g �s az ell�s m�lyrehat� v�ltoz�sokat id�z el� az anyag cser�ben, ez�rt meg kell vele v�rni, m�g az anya�llat testileg teljesen �rett lezs. A fiatal szuk�k csontn�veked�se 10-12 h�napos korban meg�ll, de a nagyobb test� fajt�kn�l ezut�n m�g kell egy kis id� ahhoz, hogy megizmosodjanak, idomaik teltebbek legyenek.
Legjobb, ha az els� t�zel�s alkalm�val m�g nem lesz vemhes ak utya- �gy nagy val�sz�n�s�ggel fejlettebb kiskuty�kat fog vil�gra hozni. A term�szetben a szuk�k m�r az els� t�zel�s idej�n p�rzanak, �s t�bbnyire vemhesek lesznek, de ebb�l a vemhess�gb�l nemritk�n �letk�ptelen kiskuty�k sz�letnek, mert az anya�llat m�g nem igaz�n �rett m�g r�, hogy kihordja �ket.

Mi a teend�, ha �"baleset" t�rt�nik?
Az ivarz� szuk�val a kanok �szt�n�ssen p�rzanak, �s el�g gyakori a nem k�v�nt p�rz�s, f�leg ha a tulajdonos nem vigy�z el�gg� a szuk�ra a t�zel�s idej�n. Kuty�k sz�m�ra is l�teznek fogamz�sg�tl� tabeltt�k, injekci�k, amelyek le�ll�tj�k a pete�r�st, de ha v�gleges a d�nt�s, hogy ne legyenek kiskuty�k, akkor az �llatorvosok t�bbs�ge ink�bb a m�t�ti ivartalan�t�st aj�nlja, mint a tart�s gy�gyszeres kezel�st.
HA kider�l, hogy p�rzott a kutya, �s nem akarjuk, hogy k�lykeik legyenek, a p�rz�s ut�n 24-48 �r�n bel�l adott injekcij�val 95% -os biztons�ggal megszak�that� az esetleges vemhess�g. Ennek a beavatkoz�snak azonban mell�khat�sai lehetnek, amire az �llatorvosok mindig f�l h�vj�k a tulajdonos figyelm�t. Ha a szuk�val minr teny�sz�llattal terveink vannak, legjobb, ha megsz�letnek a kiskuty�k, m�g akkor is, ha nem fajtiszt�k.