R�vid t�rt�neti �ttekint�s: A berni p�sztorkutya �si m�ltra visszatekint� parasztkutya, melyet az Alpok alacsonyabb r�szein �s a hegys�g l�b�n�l elter�l� s�ks�gon, Bern k�rny�k�n �r-, kocsi h�z� �s hajt�kutyak�nt haszn�ltak. A Riggisberg melletti D�rrbach fogad� ut�n, ahol k�l�n�sen gyakran el�fordult, kapta eredeti nev�t: "d�rrbachi kutya". Miut�n 1902-ben, 1904-ben �s 1907-ben m�r bemutattak ilyen kuty�kat ki�ll�t�sokon, 1907 november�ben, Burgdorfban n�h�ny teny�szt� elhat�rozta, hogy fajtatiszt�n k�v�nj�k teny�szteni ezeket a kuty�kat, �s megalap�tott�k a Sv�jci D�rrbach-Klubot �s meghat�rozt�k a fajta jellemz�it. 1910-ben, egy burgdorfi ki�ll�t�sra sz�mos k�rny�kbeli paraszt elhozta a kuty�j�t, �gy �sszesen 107 p�ld�nyt vezettek fel. Ett�l kezdve, a t�bbi sv�jci parasztkutya nev�nek mint�j�ra, berni p�sztorkuty�nak nevezt�k a fajt�t, mely gyorsan n�pszer�v� v�lt eg�sz Sv�jcban �s hamarosan a szomsz�dos N�metorsz�gban is. Manaps�g a berni p�sztorkutya attrakt�v, h�romsz�n� k�lsej�nek �s alk
almazkod�k�pess�g�nek k�sz�nhet�en vil�gszerte ismert �s kedvelt csal�di kutya.
k�lsej�nek �s alkalmazkod�k�pess�g�nek k�sz�nhet�en vil�gszerte ismert �s kedvelt csal�di kutya.
�ltal�nos megjelen�s: Hossz�sz�r�, h�romsz�n�, a k�zepesn�l nagyobb, er�teljes �s mozg�kony munkakutya er�s v�gtagokkal. Harmonikus �s kiegyens�lyozott.
Fontos ar�nyok: A marmagass�g �s a testhossz ar�nya 9:10; ink�bb z�m�k, mint hossz�.
Magatart�s �s karakter (wesen): Magabiztos, figyelmes, �ber �s rettenthetetlen h�tk�znapi szitu�ci�kban. Ismer�s emberekkel j�indulat� �s ragaszkod�, idegenekkel szemben magabiztos �s bar�ts�gos. K�zepes temperamentum�, engedelmes.
Fej: Er�teljes. Az agykoponya oldalr�l �s el�lr�l n�zve kiss� �velt. Kifejezett, de nem t�l er�s stop. Kev�sb� kifejezett homlokbar�zda. Er�teljes, k�z�phossz�, egyenes fang.
Orrt�k�r: Fekete.
Ajkak: Kev�sb� kifejezettek �s feszesek, sz�n�k fekete.
Harap�s: Er�teljes �s teljes oll�s harap�s.
Szemek: S�t�tbarn�k, mandulaform�j�ak, feszesek szemh�jakkal.
F�lek: H�romsz�glet�ek, a v�g�k enyh�n lekerek�tett, magasan t�z�ttek, k�z�p nagyok, nyugalmi �llapotban laposan a fejhez simulnak.
Nyak: Er�teljes, izmos, k�z�phossz�.
Test: Er�teljes, kompakt.
Mellkas: K�ny�kig �r�, sz�les, hat�rozott el� mellel. Keresztmetszete sz�les �s ov�lis.
H�t: Szil�rd �s egyenes.
�gy�k: Sz�les �s er�teljes.
Far: Finoman csapott.
Has: Nem felh�zott.
Farok: D�s sz�rrel bor�tott, legal�bb a cs�nkig �r�. Nyugalmi �llapotban lel�g, mozg�s k�zben lengetve a h�t magass�g�ban vagy kiss� af�l�tt hordott.
Mells� r�sz: Ink�bb sz�les v�gtag�ll�s, el�lr�l n�zve egyenes �s p�rhuzamos.
V�ll: A lapock�k hossz�ak, er�teljesek, ferd�n elhelyezked�k, a testhez simulnak �s j�l izmoltak, a felkarral nem t�l tompa sz�get alkotnak.
L�bk�z�p: Szil�rd, szinte mer�leges.
Mancsok: R�videk, kerekek �s z�rtak, a l�bujjak j�l �veltek.
H�tuls� r�sz: H�tulr�l n�zve egyenes, nem t�l sz�k v�gtag�ll�s. A h�tuls� l�bk�z�p �s a mancsok sem kifel�, sem befel� nem fordulnak. A farkask�rm�ket el kell t�vol�tani.
Comb: Meglehet�sen hossz�, oldalr�l n�zve a l�bsz�rral hat�rozott sz�get alkot. Sz�les, er�teljes �s j�l izmolt.
Cs�nk�z�let: Er�teljes �s j�l izmolt.
J�rm�d: T�r�lel�, kiegyens�lyozott mozg�s minden j�rm�dban. A mells� v�gtagok szabadon el�re ny�lnak, a h�tuls� l�bak er�s tol� mozg�st v�geznek. �get�sben, el�lr�l �s h�tulr�l n�zve egyenes v�gtagvezet�s.
Sz�rzet: Hossz�, sima vagy enyh�n hull�mos.
Sz�n: M�lyfekete alapsz�n, telt, barn�s-v�r�s t�z�ssel a pof�n, a szemek felett, mind a n�gy v�gtagon �s a mellkason, feh�r jegyekkel az al�bbiak szerint:

• tiszta, feh�r, szimmetrikus jegyek a fejen: fejfolt, mely az orr fel� mindk�t oldalon kisz�lesedik a fangon. A fejfolt nem �rhet a szemek feletti foltokig �s a feh�r jegyek a fangon legfeljebb a sz�jzugig �rhetnek.
  
• feh�r, m�rs�kelten sz�les, �sszef�gg� torok- �s mellfolt
  
• k�v�natos: feh�r a mancsokon �s a farkv�gen
  
• megengedett: kis feh�r tark�folt
  
• kis feh�r folt a v�gb�lny�l�sn�l
  

Marmagass�g: Kanok 64-70 cm (ide�lis: 66-68 cm), szuk�k 58-66 cm (ide�lis: 60-63 cm).
Hib�k: A felsorolt szempontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintend�, melynek �rt�kel�s�t az elt�r�s m�rt�ke hat�rozza meg.