/David Taylor én és a kutyám/Viselkedjünk nagyon nyugodtan, s megnyugtató szavakkal és a pórázt erősen tartva segítsűk a kutyát első reakcióinak leküzdésében. Fogjuk rövidebbre a pórázt, s ragaszkodjunk ahhoz, hogy a kutya a kívánt módon haladjon- jobb válla a bal lábunkkal egy vonalban legyen. Ne engedjük, hogy rágja a pórázt; ezt a rossz szokást mielőbb le kell vetkeznie.
Ha már urai vagyunk a kutya mozdulatainak, kezdjünk egyenes vonalban föl-alá járni. Induláskor határozott hangon szolítsuk fel a kutyát:"Lábhoz". Továbbra is kedvesen beszéljünk hozzá, hogy érezze, minden rendben van, még ha talán szokatlan dolgok történnek is. Dorgáljuk meg, ha előresiet vagy hátramarad.
A fordulásokkal ekkor még vigyázni kell. Kezdetben csak jobbra forduljunk - vagyis ne a kutya felé, hanem ellenkező irányba; ha balra fordulnánk, az állat esetleg megijedne, attoól tartván, hogy a lábaink közé gabalyodik. Ha már hozzászokott a pórázhoz, sort lehet keríteni a balkanyarra is.
|