Az agykoponya:
A kutya kopony�j�nak fels�, az agyat k�r�lvev� r�sze. Alakja fajt�nk�nt v�ltoz�. A csivava eset�ben p�ld�ul a teny�szt�k a magas, dombor� agykopony�t r�szes�tett�k el�nyben, s�t olyankor sajnos od�ig mentek, hogy �r�kletes agykamrat�gulatban szenved� �llatokat vettek teny�szt�sbe.

Az orrnyereg(stop):
Ez az a pont, ahol a homlokcsont orrgy�ki r�sze v�get �r �s az orrcsontba megy �t. Egyes fajt�k- �gy a boxer- eset�ben el��rj�k, hogy a stop szembet�n� legyen, m�s fajt�k- p�ld�ul az angol ag�r vagy a bulltertier- eset�ben nem.
   A kopony�n h�trafel� haladva a homlokcsont a falcsontba, ez pedig a nyakszirtcsontba megy �t. A basset hound eset�ben a nyakszirt a koponya legkiemelked�bb pontja, de ez a tulajdons�g a k�lyk�n csak 9-10 hetes kort�l ismerhet� fel.

Az agy:
A kutya �s az ember agya f�leg a nagyagy k�rg�nek szerkezet�ben t�r el egym�st�l:az emberi agy sz�rke�llom�nya sokkal kiterjedtebb a kuty��n�l. B�r a szervezet �letm�k�d�seinek �s mozg�s�nak �sszehangol�s�ra mindk�t fajnak sz�ks�ge van, ezt a feladatot az ember agya sokkal kifinomultabban l�tja el. A kutya agya els�sorban a k�lvil�gi ingerekkel van elfoglalva, a k�l�nf�le tudattartalmak �sszekapcsol�sa c�lj�ra csak az agy eg�szen kicsiny r�sz �ll rendelkez�s�re. J�tszva megtan�thatjuk kuty�nkat egy 10 forintos �rme felismer�s�re, de hogy mi is az a p�nz, �s hogy ez�rt a p�nz�rm��rt mennyi kutyaeledelt lehet v�s�rolni, azt, ha megfesz�l�nk, akkor sem fogja meg�rteni. Az ember s�lycsoportj�ba tartoz� kutyafajta, p�ld�ul a bern�thegyi agy�nak t�mege csup�n 15 sz�zal�ka az emberi agy t�meg�nek. �rdekes m�don az agy szagl�s�rz�kel�s�rt felel�s ter�lete a kuty�k agy�ban negyvenszer annyi sejtb�l �p�l f�l, mint az ember�ben.