�j�v, janu�r 1. 

Az �kori R�m�ban m�rcius elsej�vel kezdt�k az �vet. Janu�r elseje a Julius Caesar-f�le napt�rreform ut�n v�lt �vkezd� napp�, melyet Janus tisztelet�re nagy �nneps�gekkel, lakom�kkal �s aj�nd�koz�ssal �nnepeltek meg. A kereszt�ny egyh�z �ppen ez�rt e napot Krisztus k�r�lmet�l�s�nek �nnep�v� tette. Magyarorsz�gon az eg�sz k�z�pkoron �t az �v kezdet�t kar�csonyt�l, december 25-t�l sz�m�tott�k. A janu�r elsejei �vkezdet a Gergely-f�le napt�rreform (1582) �ta v�lt �ltal�noss�, v�glegess� 1691-ben, amikor XI.Ince p�pa (1676-1689) tette meg e napot a polg�ri �v kezdet�v�. (Az egyh�zi �v advent els� napj�val kezd�dik.) A v�ltoz� �vkezdet k�vetkezt�ben az �vkezd� szok�sok �s hiedelmek sz�th�z�dtak az adventi id�szak kezdet�t�l m�rcius elej�ig.

Julius Ceasar napt�rreformja

A Juli�n-f�le napt�r Julius Ceasar nev�hez f�z�dik. Hogy a r�mai pontifexek �ltal kezelt napt�r �rezhet� zavarain seg�tsen, a Kr. el�tti 46. �vben kiadott rendelettel megreform�lta a r�mai napt�rt. A r�mai egyh�zban e napt�r haszn�latban volt a k�z�pkor v�g�ig, XIII. Gergely p�pa (1572-1585) napt�rreformj�ig, a keleti egyh�zban viszont napjainkig ezt a napt�rt k�vetik.

Gergely p�pa napt�rreformja

A Julianus napt�r hib�ja miatt a XVI. sz�zad v�g�n a napt�rsz�m�t�s m�r kb. 10 nappal volt el�r�bb a t�nyleges id�n�l. A Julianus-napt�r hib�j�nak kik�sz�b�l�sekor el�sz�r is arra volt sz�ks�g, hogy behozz�k az elmaradt napokat. XIII. Gergely p�pa (1572-1585) egy bizotts�g javaslata alapj�n �gy oldotta meg a probl�m�t, hogy 1582. okt�ber 4-e ut�n r�gt�n 15-nek az �r�s�t rendelete el.

Janus

K�tarc� r�mai isten. � volt a v�roskapu, a v�rosba val� bemenetel �s az �tra kel�s oltalmaz�ja. K�s�bb �tvitt �rtelemben m�r mindenfajta kezdet �s v�g istene. Nev�hez kapcsol�dott az arat�s kezdete, a hadba vonul�s, �s mindenfajta �tra kel�s. Az �v els� h�napj�t is r�la nevezt�k el Januarius-nak, mivel a visszatekint�st �s az elj�vend�t is szimboliz�lja. �ltal�ban kett�s (el�re �s h�tra tekint�) arccal �br�zolt�k, f�rfialakban. Alakja kapcsolatot mutat a Napisten-szimbolik�val is. A k�t �gi ajt�, a felkel� �s a lenyugv� Nap �rz�je, s egyben a t�li �s a ny�ri napfordul� ir�ny�t�ja. Ilyen esetekben �br�zol�sakor k�t arc�n a Nap �s a Hold l�that�.

Az �j �v els� napjaihoz id�j�r�sj�sl�sok, az �llattart�ssal kapcsolatos szok�sok, szerencsej�slatok, tilalmak, �s k�l�nb�z� eg�szs�gvar�zsl� elj�r�sok kapcsol�dnak. Az gyerekek �s feln�ttek j�rt�k a falvakat, �s k�sz�nt�ket mondtak minden h�zn�l.

Id�j�r�sj�sl�sok

A gazdas�gi �let kedvez� alakul�s�t nagy m�rt�kben befoly�solta az id�j�r�s, �gy nem v�letlen, hogy az �nnepek, jeles napok szinte kiv�tel n�lk�l az id�j�r�sj�sl�s alkalmai is voltak. "Ha �jesztend� napj�n sz�p napf�nyes id� van, az j� esztend�t jelent" tartott�k pl. a bukovinai magyarok. A d�lvid�ki magyarok n�pi id�j�r�sj�sl�sa szerint "janu�r 1. �j�v napj�n, ha csillagos az �g, r�vid lesz a t�l, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztend�."

�llattart�ssal kapcsolatos �j�vi szok�sok

Az �llattart�ssal kapcsolatos �j�vi hagyom�nyok k�z�tt megtal�ljuk a ty�kok abroncsb�l etet�s�t, mely sokfel� Luca-napi szok�s. Az�rt tettek a ty�kok k�r� abroncsot, hogy sz�t ne sz�ledjenek, �s eg�sz �vben hazatojjanak. Hajd�b�sz�rm�nyi hiedelem szerint j� toj�k lesznek a ty�kok, ha �j�vkor mindegyiket �tdugj�k a l�tra fok�n.

J�slatok az �jesztend�re

Az �jesztendei j�sl�, var�zsl� elj�r�soknak igen fontos r�sze volt a t�pl�lkoz�s, megszabott �telek fogyaszt�sa, illetve bizonyos �telek tilt�sa. J�l ismert a baromfih�s ev�s�nek tilalma, mert �gy tartj�k, a baromfi elkaparn�, kikaparn� a szerencs�t. Diszn�h�st kell enni, mert a diszn� el�t�rja a szerencs�t. El�nyben r�szes�tik ilyenkor a szemes term�nyeket (lencse, rizs, k�les), abban a hitben, hogy a sok apr� mag p�nzb�s�get jelent a k�vetkez� esztend�ben. �j�vi els� l�togat�nak f�rfit v�rtak, mert �gy v�lik, ez szerencs�t hoz. Volt azonban az �llattart�ssal kapcsolatosan is jelent�s�ge. Ugyanis f�rfi l�togat� eset�n h�m �llatszaporulatra, n� eset�n n�st�ny �llatokra sz�m�tottak a k�vetkez� esztend�ben. �ltal�nos hiedelem, hogy ami e napon t�rt�nik valakivel, az ism�tl�dik eg�sz �vben. Ez�rt igyekeztek a veszeked�st�l is tart�zkodni. �gy tartott�k, akit ezen a napon megvernek, azt eg�sz esztend�ben verni fogj�k.

Tilalmak

K�zismert az a hiedelem, hogy �j�v napj�n semmit sem adnak ki a h�zb�l, mert akkor eg�sz �ven �t minden kimegy onnan. A bukovinai �s moldvai magyarokn�l ezen a napon, ha kisepert�k a h�zat, eltett�k a szemetet, mert att�l tartottak, ha kidobn�k, ezzel a szerencs�t vetn�k ki. A Gyimes-v�lgyi magyarok a tr�gy�t sem vitt�k ki az ist�ll�b�l. �ltal�ban munkatilalom volt, mint a legt�bb jeles napon. Nem volt szabad f�zni, mosni, varrni, �llatot befogni stb. Mosni m�r kar�csony els� napj�t�l tilos volt janu�r 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a h�zban, mert - a sz�radni kitett b�r�k p�ld�j�n - az sok elhullott �llatot jelentene a k�vetkez� �vre.

Eg�szs�gvar�zsl� elj�r�sok

Szok�s volt �j�vkor kor�n reggel a k�tn�l mosdani, hogy eg�sz �vben frissek legyenek. A szegedi t�jon pl. az �jkigy�siak a k�tn�l mosdottak, kor�n kelve. Napk�zben sem fekszenek le, hogy a k�vetkez� esztend�ben nehogy betegesek legyenek. A t�paiak szerint a fekv� betegeknek is fel kell kelni�k ezen a napon, nehogy eg�sz �vben az �gyban fek�djenek. Tart�zkodnak az �sszesz�lalkoz�st�l is.